HyperTherm Egészség
Miért egészségesebb egy HyperTherm szigetelés?
Sokan szembesültek már a mai épületszerkezeteknek a mai hőszigetelésekkel történő házasságra lépésének áldásos hatásaival, a pára tekintetében.
Jelen írásunkban, nem a páragyártó szerkezetek, és a párát nem gyártó, de kiválóan kiegyenlítő HyperTherm szigetelések műszaki háttéranyagával, magyarázatával foglalkozunk, jelen írásunk az egészségre gyakorolt hatásaira kívánja felhívni a figyelmet
Nyáron az emberek kevésbé betegek.
Nyáron a páratartalom alacsonyabb.
Nyilvánvalóan sok tényező van ezen kívül, mint napsugárzás, D vitamin, táplálkozás, és sorolhatnánk tovább.
Télen a környezetben is, és a lakóterekben megnő a páratartalom.
Ez igen kedvező a bacilusoknak, igen jól érzik magukat a párás közegben.
Mi történt egy régi 200 éves paraszt házban, mit felejtettünk el, mire kell ma odafigyelni, hogy lehessünk, csak annyira okosak, mint 200 éve éltek voltak?
Nyilván nem volt régen minden szoba fűtve, és a „tisztaszoba” sem volt 23 fokra fűtve.
Vastag tömör falak, remek páradiffúziós képességgel, vastag dunyhák, minőségi élelem, környezet szennyezés igen alacsony volta miatt is ez mind az egészség megőrzésének segítői voltak.
Igen kérdezhetik, de mit tehetünk ma, és főként miért ezt tehetjük?
A mai falak a külső hőmérséklet csökkenésével, a szerkezetben beinduló páragyártás miatt, elkezdenek felnedvesedni.
Páragyártó szerkezet (?! )IGEN ez a mai kor nagy fejlesztése.
Aki dohányzik, tapasztalhatta már, hogy nyáron a dohányfüst nem sárgítja a falat, illetve, csak a sarkoknál 100x kisebb mértékben, míg télen vastag sárga pártatelitet, kihűlést rajzoló térképet kapunk a falon. Ahol sárgább ott vizesebb, és hidegebb.
Miért?
Nyáron a fal nem hőszigetelő, nincs komoly különbség belső, és külső oldali levegő-hőmérséklet között
Azért mert valaki nem dohányzik, és a fal nem sárgul be annyira, csak a sarkoknál kicsit, a fal attól, még ugyanúgy pára-telítődött lesz, növelve ezzel a beltér páratelítettségét.
Ekkor még nem zuhantunk át a penészes fal állapotába, még csak a belső páratartalom növekedésénél tartunk.
Már ez is önmagában a páratartalom növekedése is egészségügyi kockázat!
Tévedés, hogy az optimális 50-55% relatív páratartalmat fenntartani csak légcserélővel lehet egy beltérben.
Nem tévedés az, ha bizonyos szigetelést alkalmazunk kívül, rigips, és diszperziós festést alkalmazunk belül akkor tényleg nem sok megoldás maradt, mint a szellőztető berendezés, ha nem akarunk szaunában lakni.
Apropó szauna, a megnövekedett páraviszony miatt köbösen zuhan a hőérzet, tehát ennek a páratechnikai mai anomáliának az árát megfizetjük negatív komfortérzéssel, melegben való megfázással, és gyógyszerekkel, a munkaképességünk csökkenésével is.
Azzal hogy ezt az állapotot fenntartjuk, a gyógyulásunkat is kijjebb toljuk időben, mivel a páratartalom magasan tartásával a kórokozók körülöttünk igen jól érzik magukat, és nem csak a wc-ben a perem alatt, mint a reklámban a toalett kacsa esetében, hanem a falakon, a festék felületén.
Egy átlagos 100m2 lakás belső felülete 100m2alul 100m2felül 250 oldalt ami majd 450m2 felület nem mindegy mi vesz körül minket ,és azt a felületet mi tekinti élőhelynek.
Mi a megoldás tehát belül?
Simított vakolás belül, és mészfestés.
A mészfestés önmagában higiénia, hiszen fertőtlenít, viszont a diszperziós festés önmagában is baktérium tanya, nem fertőtlenít, ellenben baktériumokat, spórákat, vagy penészt táplál.
Rigips , Héra, diszperziós festés nem ajánlott!
Tömör hőszigetelés kívül, benne a harmatponttal, hogy a szerkezet ne gyártsa a párát, hanem elnyelje, amennyiben keletkezik belül.
Mert pára az keletkezik!
A bentlakók kipárolgása, a főzés, fürdés, ruhaszárítás mind jelentős páranövekmény ezt a falnak mind ki kell tudnia egyenlíteni.
A jelenlegi szerkezetek, ezzel szemben nem kiegyenlítik, hanem ránövelnek, azzal hogy maguk is befelé szellőztetik a párát, amit készítenek.
Példa
Egy tetőtéri hőszigetelésnél van párazáró fólia a belső oldalon, a homlokzati szigetelésnél nincs. Ez azt jelenti, hogy amennyiben képződik pára, márpedig képződik, akkor azt befelé igyekszik a fal szellőztetni.
A régi ház, és a 200 éves példa esetén pedig, elnyeli a párát, és nem gyártja, a fal nem akar befelé szellőztetni, jellemzően a hőtárolás miatt 2% alatti nedvességtartalomnál igen jelentős párát képes szabályozni, mivel tömör.
Mi azt gondoljuk, hogy egy nem száraz falfelületen egy diszperziós gipsz bevonattal, egy családi megfázást követően, a visszafertőződés kockázatát növeli egyes levegőben terjedő kórokozók Pl: influenza esetében.
Mi azt gondoljuk, hogy egy vakolt, mész festett felületen a kórokozók megtapadásának, megélésének esélye sokkalta kisebb.
Mi azt gondoljuk, ön ezen el fog gondolkodni.
HyperTherm Technology 2012
| |
